vakbarát verzió
SzervezetünkHírekTanfolyamokFotóklubCsillagászat

Napfogyatkozás

A március 20-ai részleges Napfogyatkozás megfigyelési tapasztalatai


Az oldalon található képek és videók szerzői jogvédelem alatt állnak. 
A képek felhasználási szándékát, a felhasználás előtt kérjük elektronikus levélben jelezze.

Ennek figyelmen kívül hagyása szerzői jogvédelem sértése miatt - jogi következményekkel járhat.

 

2015 március 20-án hazánkból is látható volt az Északi-tengeren való teljes Napfogyatkozás; tőlünk, mint 60-63%-os fogyatkozás volt megfigyelhető.

Nagy várakozás előzte meg ezt a látványos jelenséget hazánkban, mivel legutóbb ehhez hasonló mértékű fogyatkozást csak 2005 október 3-án (hétfőn) lehetett megfigyelni. Az akkori fogyatkozás nagysága közel 52%-os volt Szolnokról (részletes leírás ITT). Azóta ugyan több ilyen jelenség is volt, amelyeket hazánkból meg lehetett (volna) figyelni, így a 2008 augusztus 1-jén bekövetkező fogyatkozást sikerrel tudtuk megfigyelni a kitűnő időjárásnak köszönhetően, de nagyságát tekintve alig 10%-os fedés volt akkor. Ez a jelenség (szemben a 2005-össel ami Madrid környékén gyűrűs) teljes volt, melynek totalitási sávja Oroszországon és Kínán át húzódott (részletes leírás és fotók ITT) tőlünk igen messze. Azután egy hosszabb szünet következett egészen 2010 január elejéig amikor is egy szintén csekély alig pár %-os fogyatkozás látszódott volna, de ebben az időben a Kárpát-medencét megülte egy vastag ködréteg, így nem volt látható. Egy évvel később (2011-ben) szintén januárban volt egy tekintélyes 77%-os fogyatkozás (részletek és képek ITT és ITT), mely szintén a vastag ködréteg miatt nem volt megfigyelhető. 2011 után hosszabb szünet következett, amíg elérkezett 2015 március 20.

A fentebbiek tudatában így már érthető, hogy mind a csillagászok, a média és a nagyközönség is rendkívül várta a jelenség napját. Szerencsénkre az időjárás a lehető legkegyesebb volt hozzánk, országszerte felhőtlen derült, napsütéses idő, kellemes tavaszi időjárással. Az "égiek" is kedveztek nekünk, mivel már régóta vártunk egy ilyen napfogyatkozásra. (A fogyatkozás után érkeztek hozzánk olyan megjegyzések, amik szerint ez a nagy %-os érték ez nem reális, hiszen a Nap felületének nem 60-63%-át takarta el a Hold. A számítások és cikkek szerint a Nap átmérőjének közel 60-63%-át takarta el a Hold. Ebből következően természetes, hogy a Hold a Nap területének nem 60-63%-át takarta el ténylegesen. (Érdemes ezzel kapcsolatban a NASA fogyatkozásokkal kapcsolatos honlapját megtekinteni.) Viszont az átmérő szerinti % megadása a térképeken való könnyebb ábrázolás miatt szükséges. Így a 40-50% közötti sáv szélessége (síkra vetítve) ugyanolyan széles, mint a 80-90% közötti sávok szélessége, míg ha a terület %-os fedést vennénk alapul úgy a 10%-os sávkülönbségek szélességei a 40-50 és 50-60% között egyenlő szélességűek, míg az ettől eltérőek a 0% és a 100% felé egyre keskenyedőek lennének.)


Forrás: Fred Espenak, Kaposvári Zoltán (nagyobb méretben ITT)

 

A fogyatkozás 9:41:44-kor kezdődött Szolnokról nézve (Vége 12:01:55-kor) (KÖZEI - CET - Central Europen Time). Ettől pár perces eltérés lehetséges az országban, hiszen a Hold árnyékkúpjához képest országunk jelentős kiterjedésű, így hazánk "alatt" a Föld elgörbülni látszik. Így a különböző helyszíneken más és más időpontokban kezdődött (és végződött) a jelenség. Alig pár perc alatt már szabad szemmel is lehetett látni (biztonságos szűrők használata mellett) ahogyan a Hold korongja a Nap elé vándorolt.

 

(Forrás: mcse.hu)

 

(Forrás: mcse.hu)

 

A fogyatkozás előrehaladtával a Hold fokozatosan és láthatóan gyorsan haladt a Napkorong elé. A leglátványosabb jelenség amit ilyenkor a legtöbben megfigyelnek, a Nap korongjának fogyása. Külön érdekesség, ha egy Napfolthoz érkezik a Hold pereme, és azok érintik egymást. Ilyenkor úgy tűnik, mintha a két sötét rész összeérne, avagy a Napfolt a Holdhoz tartozna, annak egy kimagasló hegycsúcsa lenne.

(A Hold éppen egy foltcsoportot érint. Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

A korong fogyásától eltekintve is akadt néhány érdekes jelenség melyek megfigyelése nem pillanatnyi megfigyelést, odafigyelést kívánt meg, hanem rendszeres időközönként ugyanolyan méréseket. Rendszeresen elvégzett szisztematikus mérések kellenek bizonyos, nehezen észrevehető jelenségek észleléséhez. Két viszonylag nagy csoportja van ezeknek: az egyik a szabadszemmel történő un. vizuális észlelés, a másik pedig az autómatizált műszeres mérés.

Az első és egyben könnyebb mérésbe tartozó apró kis jelenségek tartoznak, mint például az árnyékok, kontrasztok, fehér felületek színeinek erősségének változása, a megvilágítás intenzitásának változása és az égbolt színének és kontrasztjának változása. Ezeket a szabadszemes "méréseket" észleléseket legjobban talán úgy lehet elvégezni, ha egy fix helyre felállított, és ugyanolyan értékekkel készített (nagyítás, fényerősség, érzékenység, záridő és irány) fényképfelvételeket hasonlítunk összze, amelyek lehetőleg azonos időközönként készülnek el. Annak érdekében, hogy mi ezeket a feltételeket kielégítsük, egy nagylátómezejű objektívvel szerelt fényképezőgéppel egy Time Laps felvételt készítettünk, amelyre a városi panormáma egy részét, a közvetlen környezetünket, a távcsöveket, a Toronyház tetején lévő "kockának" a hófehér üres falát, a kék eget és egy, az egyik távcső elé lefektetett fehér kartonlapot hoztuk össze.

Az alábbi videóban érdemes külön - külön az árnyékok erősségének és sötétségének változását vizsgálni, a kék égbolt változó színét, mely a Hold félárnyékkúpjának az átvonulását mutatja, továbbá érdemes nyomon követni a fehér felületek erősségének változását.

 

(Videó: Szabó Szabolcs Zsolt)

(Észre lehet venni, ahogy az árnyékok sötét részei a fogyatkozás közepén egészen sötétté, a fehér felületek kicsit szürkéssé válnak, míg az ég elsötétedik. Szabad szemmel az eget gyengén fémes színűnek láttuk. Az árnyékok és felületek világossága a jelenség időbeni közepétől az idő múlásával jelentősen és gyorsan növekedett, így az egész fogyatkozás második fele látványosabb volt, mint az első.)

Alaposan megfigyelve a fentebbi videót, észre lehet venni, amint a fogyatkozás közepe után sokkal erőteljeseb a változás (színek, kontrasztok, árnyékok), mint a videó első felében. Ez annak tudható be, hogy az idő előrehaladtával a Nap folyamatosan emelkedett a horizont felett (növekedett a magassága). Ezt az érdekes jelenséget lehetett a második - műszeres - észlelésekből készült meteorológiai észlelés során is kimutatni. 

A meteorológiai mérést egyik tagtársunk, Korpás Zoltán amatőr időjárás megfigyelő állomása végezte. Az alábbi diagrammokon jól látható a fogyatkozás alatt bekövetkezett pár változás.

 

(Forrás: Korpás Zoltán)

 

A fentebbi szemléletes diagrammon a besugárzásban bekövetkezett változást lehet nyomon követni. Feltűnően szép és függyvényszerű  a haranggörbe lefutása, ami a felhőtlen időnek köszönhető. A fogyatkozás időtartamát rendkívül jól meg lehet figyelni a görbe maximuma előtt. A hiány által okozott első és második maximum szintje közötti szintkülönbség jól látható. Szabad szemmel és a videóban is érezhető a fogyatkozás előtti és utáni megvilágítottság különbsége, ami a Nap fokozatos égbolton való emelkedésének tudható be. Ezen az ábrán ennek a mértéke kiválóan látható. A görbe egyenletes lefutása (szakadásmentessége) a teljesen derült - felhőmentes - idő miatt rajzolódhatott ki. Napelemekkel történő energiatermelés során, a görbén látható "hiányt", az elektromos áram termelés intenzitásban bekövetkezett visszaesése jelemmezhette. Nagyobb kieséseket eredményezhetett a fogyatkozás olyan országokban, ahol a Napelemekkel előállított villamosáram hálózatba való betermelése magas. Tőlünk északabbra ennek a görbének mind időben, mint intenzitásban való lefutása máshogy alakult. Szélesebb és mélyebb "hiány" - visszaesés - jelentkezett volna ezen a görbén, ha például Németországban végezzük el ezt a mérést.

 

(Forrás: Korpás Zoltán)

 

A hőméresklet változást ábrázoló diagrammon meg lehet figyelni a hőmérésklet napi menetének megfelelő délelőtti markáns emelkedést. A görbe folyamatos emelkedése a megszokotthoz képest csak kissé változott meg. Délelőtt 10 óra környékén egy rövid időre, de határozottan megállt a hőmérők higanyszála. Közel háromnegyed órán keresztül nem emelkedett a hőmérséklet, ami egy érdekes egybeesésnek tudható be. A Nap horizont feletti magasságával analóg módon a Hold egyre nagyobb területét fedte el, így a felszínt elérő energia mennyiségének az emelkedése - így a hőmérséklet emelkedése - megállt. A maximum alig pár perccel 11 óra előtt következett be, ettől az időponttól a hőmérésklet meredeken emelkedett egészen délig, amikor is a Hold teljesen levonult a Napról.

A fogyatkozás alatt érezhetően változott a hőmérséklet változásának intenzitása. Vele párhuzamosan a szél erősségének és irányának a változását is ki lehetett mutatni. A besugárzási maximum és a kisugárzási maximum időben eltér egymástól. A kisugárzás közel 2-3 órával a besugárzási maximum után figyelhető meg, ezeknek együttes hatásaként a napi hőmérsékleti maximum a déltől kitólódik délutánra. Ezt jól meg lehet figyelni a diagrammról. Összességében elmondható, hogy a hőmérséklet a fogyatkozás ideje alatt sehol sem csökkent, így a napi hőmérsékleti görbe menete alig változott meg az "ideálishoz" képest. A hőmérséklet csökkenését nagyobb mértékű fogyatkozás esetén lehetett volna kimutatni, vagy akkor ha ez a fogyatkozás (vagyis annak közepe) 12 és 13 óra közé esett volna.

 

(Forrás: Korpás Zoltán)

 

A szélerősség és szélsebességek tekintetében elmondható a fentebbi két diagramm alapján, hogy jellemzően szeles reggel után a fogyatkozás alatt sem csökkent jelentősen a sebesség és a széllökések erőssége. A fogyatkozás közepe előtt alig negyed órával a szél elült, és mondhatni gyenge, széllökésektől mentes idő következett egy negyed óra erejéig. A diagrammon látható kiugrást turbulenciák okozták. A levegő ebben az időszakban majdnem megállt. A szél irányának változását a Toronyház tetején sajnos nem tudtuk nyomonkövetni, mert a ház jelentősen eltérítette a szeleket. A műszer az egész fogyatkozás alatt eredendően keleti szelet mért. 

 

(Forrás: sat24.com)


Összességében elmondható a fentebbi műholdképekből összeállított animáció alapján, hogy hazánk és szomszédsága szerencsés volt a fogyatkozás megfigyelhetőségét tekintve. Míg a többi európai területeken jelentős időjárási frontok és áramlások voltak. Sok expedíció hiúsult meg a rossz időjárás miatt.

Ez a fogyatkozás azért is volt különleges, mert éppen március 20-ára esett, a tavaszi napéjegyenlőség napjára. Ezen a napon haladt át a Nap az égi egyenlítőn délről észak felé. A Hold pedig "pont jókor volt jó helyen". Ritka amikor ilyen egybeesés történik, ráadásul a helyzet különlegességét az is adta, hogy ezt a fogyatkozást az Északi Sarkról is látni lehetett.

 

(Források: Fred Espenak, Kaposvári Zoltán, Korpás Zoltán, Szabó Szabolcs Zsolt, Sat24, Időkép, MCSE)

 

Az oldalon található képek és videók szerzői jogvédelem alatt állnak. 
A képek felhasználási szándékát, a felhasználás előtt kérjük elektronikus levélben jelezze.

Ennek figyelmen kívül hagyása szerzői jogvédelem sértése miatt - jogi következményekkel járhat.

Nyilvántartási számunk: 16-0142-04

Akkreditációs számunk: AL-0039

Elérhetőség

Általános információk:
Email: tit-szolnok@tit-szolnok.hu 

Telefon: +36 70 776 1390
Cím: 5000 Szolnok, Jubileum tér 5. 23. emelet
 

Gazdasági ügyek (számlázás, stb.):
Email: tit-iroda@tit-szolnok.hu    Telefon: +36 70 776 1390

Cím: 5000 Szolnok, Jubileum tér 5. 23. emelet

 


Vezetõi kérdésben illetékes: Szilágyi Mihály

Email: tit-igazgato@tit-szolnok.hu  

Cím: 5000 Szolnok, Jubileum tér 5. 23. emelet

 

Partnereink
Ön a(z) 2833. látogatónk! A számlálás indult: 2010. március 31.