vakbarát verzió
SzervezetünkHírekTanfolyamokFotóklubCsillagászat

Kopernikusz kör

A TIT Városi Szervezetének Kopernikusz Köre videovetítéssel egybekötött elõadásokkal és távcsöves bemutatókkal várja kedves látogatóit minden pénteken 19 órától a Jubileum téri toronyház XXIII. emeletén, a Kopernikusz teremben.Egy 20 cm-es Newton távcsõvel, egy 12 cm-es Makszutov-Cassegrain távcsõvel, egy 15 cm-es lencsés távcsővel és egy 6-cm es Telementorral az éjszakai égbolt számos látnivalóját megcsodálhatják a látogatók. Megismerkedhetnek, a bolygókkal, a Holddal és a Nappal. Az előadóteremben korszerû audio-vizuális technikával, 5.1-es hangrendszerben a legújabb tudományos filmek kerülnek bemutatásra.

Tudományos kérdésekben eligazítást - pontosítást, távcsõ építésben, beszerzésben segítséget, tanácsadást biztosítunk, távcső beállításban (kollimálásban) segítséget, útmutatást tudunk adni valamint tapasztalatainkat szívesen megosztjuk "fiatal" távcső tulajdonosokkal.

Több éve veszünk részt a Csillagászat napja alkalmából világszerte megrendezésre kerülő Járdacsillagászaton, melynek keretén belül megmutatjuk távcsövön keresztül a járókelőknek az éppen aktuális látnivalókat (Pl Hold, Jupiter, Szaturnusz és egyebek). A rendezvény után is, ha lehetőségünk és az időjárás engedi kivonulunk távcsöveinkkel az Aba-Novák Kulturális Központ elé azon a szombat estén ami a legközelebb esik a Hold első negyed állásához. Így áprilistól egészen októberig érdemes minket a Hild téren keresni, azon szombat estéken amikor a Hold első negyed állapotában van.

Évek óta részt veszünk a "Múzeumok éjszakáján" is (minden év júniusának végén), ilyenkor távcsövekkel, számítógéppel és projektorral tartunk tudományos előadásokat. 2018-ban is a Toronyházban várjuk kedves látogatóinkat június 23-án szombat délután 18:30 kezdéssel, ugyanúgy, mint az ezt megelőzőerendezvényünkön.

 

 

Minden év augusztus közepén Meteorhullás megfigyelést szoktunk tartani a Szandaszőlős melletti Sport reptéren.

 

2014-ben szervezetünk először csatlakozott a "Kutatók Éjszakája" rendezvénysorozathoz, azóta minden évben megrendezzük és csatlakozunk ehhez a kezdeményezéshez is. Ezen alkalomból hosszabb nyitva tartással vártuk kedves vendégeinket és látogatóinkat szeptember utolsó pénteki és szombati napján,  számos érdekes és látványos előadással. Az előadások után hangulatos esti távcsövezésre invitáljuk látogatóinkat.

 

Az oldalon található képek és videók szerzői jogvédelem alatt állnak. 
A képek felhasználási szándékát, a felhasználás előtt kérjük elektronikus levélben jelezze.

Ennek figyelmen kívül hagyása szerzői jogvédelem sértése miatt - jogi következményekkel járhat. 

 

Várhalmi Sándor Time Laps felvétele a július 10-ei NLC-ről Újszász határából 

 

 

Holdhaló a csillagvizsgálóból (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Tóth Kincső)


 

Hármas együttállásra várva, borult időben, kikandikál a Holdsarló (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Martossy Nóra és Nagy János)

 

 

A tavaszi égbolt "csillagszegény" területei, középen alul a fényes Jupiterrel (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Vörös derengő légkörfény 2016 januárjában Újszász mellől (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Az Orion csillagkép (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Bezerédi Tamás)

 

 

Téli mozaikpanoráma az Orion és környékéről (Fotó: dr. Mucsi András)

 

 

Őszi égkép a tanyáról (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Molnár Nikolett)

 

 

Szeptember hajnali együttállás: Felül a Vénusz, alatta a fényesebb a Jupiter, mellette szorosan a Mars (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A nyári Tejút kora ősszel a csillagvizsgálóból (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Molnár Nikolett)

 

 

Csodálatos Krepuszkuláris sugarak a nyugati horizonton a csillagvizsgálóból (Fotó: Molnár Nikolett és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Az őszi hajnali égbolton látható állatövi fény és a téli tejút, a horizont felett a Vénusz ragyogásával (Fotó: Molnár Nikolett és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kora őszi hajnal a Zagyva parton (Fotó: Molnár Nikolett és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A kelő Telehold (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Tejútrendszer középső része a Sagittarius (Nyilas) csillagképben (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és dr. Mucsi András)

 

 

Tejút panoráma (Mozaikfotó: Szabó Szabolcs Zsolt és dr. Mucsi András)

 


Tejút közepe a Zagyva parttal (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Hajnali kék óra a kelő Holddal (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Tyndall sugarak Naplementekor (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Zöldsugár a Nap tetején (Fotó: Martossy Lajos és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Világító felhők hajnalban (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Újszászi égbolt (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Molnár Nikolett, Várhalmi Sándor, Papp Zoltán)

 


Éjszakai világító felhők (NLC) Újszász határából 2015 július első harmadában (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Molnár Nikolett, Várhalmi Sándor, Papp Zoltán)

 


A csillagos ég a csillagvizsgálóból (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Vénusz és a Jupiter szoros együttállása (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Vénusz és a Jupiter szoros együttállása a nyugati égen (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Nap június elsején H-Alpha tartományban fotózva (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Korpás Zoltán, Várhalmi Sándor)

A Nap képe 2015 június 1-jén, H-Alpha tartományban. Napunk nem csak akkor érdekes, ha kel, vagy ha nyugszik, vagy ha vannak rajta napfoltok, vagy ha különleges esetekben ha előtte van a Holdunk, vagy valamelyik belső bolygó épp átvonul előtte... hanem akkor is amikor igazából "semmi" sem látszik a felszínén (fotoszféráján). A mellékelt fotó a Nap egy igen speciális hullámhosszán készült felvételén (~656nm un. H-Alpha), csodálatosan lehet látni, a fotoszférát, amely a narancsos "testet" alkotja, ezen felül a vékony vérvörös kromoszférát, és a tartomány legcsodálatosabb jelenségeit, a protuberanciákat. A Nap fotoszférája az a "réteg", amely számunkra is látható. Méretét tekintve alig 400-500km vastag, mivel a Nap 150 millió km távolságában ez a vastagság észlelhetetlen így tűéles korongot lehet látni a távcsövekben (megfelelő szűrőberendezések mellett). A fotoszféra tartományából érkező fényt látjuk. Innen ered a réteg neve is. Felette a kromoszféra, mely színes réteget jelent, láthatóan elüt a fotoszféra színétől, vérvörös színét a hidrogén gerjesztése okozza. A Nap légkörének hőmérséklete, a "felszíntől" távolodva egy bizonyos távolságig emelkedik, amíg a fotoszféra hőmérséklete körülbelül 5000K, addig a kromoszféra elérheti a 7500K-t is. A kromoszférát megfigyelve, látható, hogy nem mindenhol ugyanolyan vastag, ennek oka a Naptevékenységben rejtőzik, mely 11 éves ciklussal bír. Felette a Nap "szarvai" a protuberanciák, a kromoszférától mind alakban, megjelenésben, kiterjedésben és hőmérsékletben is eltér. Nem ritkán 1.5-3 millió K, és több 100 ezer km hosszúak is előfordulnak. A mellékelt képen pár 10 ezer km-es szálakat lehet megfigyelni. A Nap "korongjaként" látható fotoszférán feltűnik, hogy annak közepe világosabb, míg pereme sötétebb narancs színű. Ennek oka, a "felszínt" elhagyó fény (energia) sugárzás térbeli eloszlása. Míg a Nap "széléről" felénk irányuló energia és fény mennyisége jóval kevesebb, mint a középről felénk merőlegesen érkező sugárzás. Ezt más néven peremsötétedésnek hívjuk, és a nagyméretű gázóriásainknál is (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) megfigyelhető. A "felszín" érdessége is megfigyelhető, amint a melegebb és hidegebb gázrétegek kicserélődnek, ezt granulációs felszínnek is nevezzük, továbbá látható még a korong némely részén egy-egy sötétebb szál, amelyek szintén protuberanciák, de ezek a korong előtt látszódnak, ilyenkor nevük is más: filamenteknek nevezzük ezeket. A felvétel készítésének idején egyetlen folt volt a Napon, mely mint sötét folt vehető észre a korong közepétől kissé jobbra. Ezek hőmérséklete a felszínhez képest közel 1000K -nel kevesebb, így ezért látszódnak sötétebbnek, továbbá azért is mert a mágneses tevékenység a folt feletti területekről gázt (hidrogént) von el, az elvonás nem más, mint az elektromágneses erővonalak felszínre bukkanása során a gáz elrendeződik a hurok mentén, így alakulnak ki a foltok környékén a protuberanciák.

Kirepülő Hidrogénplazma a Nap kromoszférájából (Animáció: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Kelő Tejút a tanyáról (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kilátás a szakkör egyik tagjának telkén lévő "csillagdából" (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Zöldsugár a Nap tetején - egy repülővel (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Hold Csillagvizsgáló együttállás (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Hold és az Aldebaran szoros együtállása a Vénusszal kiegészülve (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Tyndall a lemenő Nap álltal felhőkön keresztül (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Tavaszi égbolt részlet a Holddal, és téli csillagképekkel az ésti szürkületben (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

32 órás Holdsarló a március 20-ai Napfogyatkozás után. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A március 20-ai NApfogyatkozás, a Hold épp egy Napfoltot "érint". (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kupolában (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold Telehold állapot előtt alig egy nappal. (Fotó: Nagy Gergő és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold a Vénusz és a MArs együttállása a Tisza felett. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)

 

 

A Hold a Vénusz és a Mars együttállása a nyugati égen. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Vékony Holdsarló és hamuszürke fény. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Vénusz és egy repülő "együttállása" (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Korpás Zoltán, Nagy Gergő)

 

 

Égbolt nálunk. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Vénusz és a Mars szoros együttállás a Tisza felett. (Fotó: Korpás Zoltán és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Őszi - téli Tejút (részlet) és a tavaszi állatövi fény. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A téli égbolt, részlet. (Fotó: Németh Kornél, Korpás Zoltán, Bóné Attila és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A C/2014 q2 Lovejoy üstökös egy kora tavaszi kitelepülésen (Fotó: Korpás Zoltán és Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Kilátás a tetőről csillagászati szürkületben (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Nap a csillagvizsgáló főműszerével, kontinuum szűrővel. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Helyzetkép a tetőn (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Merkúr és a Vénusz szoros együttállása (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Nap zöld és kék sugara (Fotó: Várhalmi Sándor, Korpás Zoltán, Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Esti égkép a Tiszaligetben (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Csillagfedés előtt (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold sarlója és a "Hamuszürke fény" (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Tóth Ervin)

 


Nagy "találkozás" az égen (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Krepuszkuláris sugarak 2014 Karácsonyán a csillagászati szürkületben (Fotó: Tóth Ervin és Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Vékony Holdsarló a nyugati égen, Karácsonykor (2014) (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)


 

Zöld sugár a Nap "tetején" (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Az Orion öve és a Nagy Orion köd (Fotó: Szabó Szabolcs, Kalup Csilla, Szöllősi Attila)

 


Holdkoszorú (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)


 

Naplemente zöld és kéksugárral, Jupiter méretű napfolttal és két átrepülő madárrajjal (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Naplemente zöldsugárral (Fotó: Németh Kornél, Korpás Zoltán, Szabó Szabolcs Zsolt)

 


2014-es Szaturnusz-fedés előtt (Fotó: Németh Kornél, Korpás Zoltán, Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Nap képe a csillagvizsgáló főműszerével fotózva (Fotó: Korpás Zoltán, Várhalmi Sándor, Szabó Szabolcs Zsolt)


 

Holdnyugta augusztus végén (Fotók: Martossy Lajos és Szabó Szabolcs Zsolt)

 


C/2014 E2 Üstökös  (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Irizáló felhők (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Fekvő hortobágyi Tejút (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Erkélyi Tejút (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Jupiter és a Vénusz együtt állása 2014 augusztus 18-án hajnalban távcsövön keresztül (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)(észlelés)(észlelés)

 


Látványos Jupiter és Vénusz együtt állás 2014 augusztus 18-án (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)(cikk)(cikk)

 


Kalapos Nap augusztus végén egy hajnal (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)(cikk)

 


Torzult Napkorong tetején zöldsugárral (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)(észlelés)(észlelés)

 

 

Kétpói kitelepülésen - a Deneb és az NGC 7000 (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kétpói kitelepülésen - a Lyra csillagkép (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kétpói kitelepülésen - a Scutum csillagfelhő (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)


 

Kétpói kitelepülésen - Tejút (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kétpói kitelepülésen - a felszerelés (Fotó: Várhalmi Sándor)

 

 

Csillagászati szürkület eleje a Börzsönyből (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Éjjeli kép a Börzsönyből, kék lézerrel a Vegára mutatva (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Éjszakai világítófelhők 2014 július 4-én hajnalban (Fotók: Szabó Szabolcs Zsolt)(cikk)(részletek)

 

 

Köddel borított táj a távolban a toronyból, egy július elejei hajnalon (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Csillagászati szürkület, a Holddal és felette a Jupiterrel (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A kelő Hold a Tiszavirág híd mögött (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Az ISS (Nemzetközi Űrállomás) átvonulása (Fotó: Molnár Gyula és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Esti égkép 2014 júniusának elején (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Esti életkép a toronyban (Fotó: Molnár Gyula és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

Nem csillagászati téma, de a repülőgépek is jól mutatnak távcsövön keresztül (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Hold 2014 június 3,4 és 5-én este a csillagvizsgáló főműszerével (Fotó: Várhalmi Sándor, Tóth Ervin, Korpás Zoltán, Molnár Gyula és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

Hangulatos Naplemente május végén a toronyból (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Esti égkép 2014 júniusának elején nyugati irányban (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt & Korpás Zoltán)

 

 

A csillagászati szürkület vége, jobb oldalon a horizont fölé emelkedő Mátra nyugati része látható, felette a felhőkből éppen esik az eső. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt & Korpás Zoltán)

 

 

A Nemzetközi Űrállomás átvonulása Szolnok felett (ISS Tranzit) (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Május végi Naplemente (Fotó: Korpás Zoltán & Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Holdfényben vonuló felhők (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Csillagászati szürkület derekán a Zagyva gyalagos hídjáról (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A téli Tejút és környéke, Újszász határából egy februári éjszakán. (Fotó: Korpás Zoltán & Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Jupiter képe távcsövön keresztül. A bolygóhoz közelebbi hold az Io, a távolabbi az Europa (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Lenyugváshoz közelítő csillagok a Tisza parton. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A lenyugvó Nap képe 2014 január elején, átvonuló repülővel, Napfoltokkal, légköri torzítással és refrakcióval. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold és a Vénusz hajszálvékony sarlói a nyugati horizont felett 2014 január elején (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold sarlója távcsövön keresztül (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

2014 január elején egy vékony de alacsony szintű ködtenger terült el Szolnok felett, amelyből a toronyház kilógott, így a tetőről  ez a látvány tárult észlelőnk elé. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Észlelés és fotózás Újszász határában, werk (Fotó: T. Lee)

 

 

A nyugvó Hold, Újszász határában (Fotó: T. Lee)

 

 

Az Orion csillagkép ködben készült fotója Újszász mellől. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


2012 februárjában a Hold a Jupiter és a Vénusz közel kerültek egymáshoz az égbolton. Képünkön felül a Jupiter, középen a Hold, alatta pedig a Vénusz látható. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

2012 márciusának végén a fényesebb bolygók, a Hold és pár jellegzetes égi objektum egy ív mentén rendeződött el az égen. Balról jobbra : az Orion csillagkép,tőle jobbra a Hyadok, majd a Pleiadok nyílthalmaz, alatta a Vénusz a Jupiter és a Hold. Fotósaink kihasználva az alacsony horizont feletti látszó magasságot, rákomponálták magukat a fotóra. A fentebbi képpel érdemes összehasonlítani. Ott a Jupiter a Vénusz felett látszódik. Ezen a képen, pedig már alul. Az égbolton való mozgások bár szabad szemmel nagyon lassúnak tűnhetnek, de megfelelő időközönként egy-egy képet készítve, nyilvánvalóvá válik, hogy a mozgások nem is olyan lassúak. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

Az állatövi fény. A képen látszólag függőleges szürkés derengést a Naprendszer síkjában lévő poron visszaverődő és szóródó Napfény okozza. A jelenség akkor látható jól, amikor ez a sík a horizonttal meredek szög alatt hajlik. Így a jelenséget nagy eséllyel tavasszal Naplemente után, vagy ősszel Napfelkelte előtt láthatjuk. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

A sikeres állatövi fény észlelés után, megfigyelőink csoportképe a téli ég látványos alakzatai alatt. A képen bal oldalon a legfényesebb csillag a Szíriusz (Nagy Kutya csillagkép), amely a Földről látható égbolton a Nap utáni legfényesebb csillag, tőle jobbra az Orion csillagkép, melynek bal felső részén a vöröses narancsos színű Betelgeuse csillag foglal helyet. A kép bal felső sarkában a Procyon (Kis Kutya csillagkép) foglal helyet. Ez a három csillag alkotja a nyárihoz hasonlatosan nagy méretű „Nagy Téli Háromszög” -et(Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


2012 év végén és 2013 elején az utóbbi évek sajátságos közel fél éves télies borult időszaka után, idén áprilisban végre kitisztult az idő. Szakköröseink - kihasználva a csodálatosan tiszta időt, és a Tisza ártereket is ellepő magas vízszintjét - készítették a fentebbi két fotót. Az első képen a nyugvásához közelítő Orion csillagkép, tőle jobbra a Jupiter fényes "csillaga" alatta a Hyadok nevű nyílthalmaz s tőle jobbra a Pleiadok nevű nyílthalmaz látható kiegészülve a Holddal. A második képen uralkodó motívumok a Hold, a torony és a Tiszaliget halvány sárga fényei, mögöttük Szolnok város látványosságai, jól látható a Tiszavirág híd fehér íve, a Belvárosi Nagytemplom, a Református templom és tőlük jobbra a belváros közepén helyet foglaló Vízügyi székház.  (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


2013 márciusának elején a Panstarrs (C/2011 L4) üstököst láthatták a szemfülesek a toronyház tetején amint az alkonyati égen apró kis csóvájával különlegessé tette a nyugati horizont amúgy is szép fényeit. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Egy vándor észlelés mozgó vonatról:

"2013 december 2-án este Debrecenből tartottam haza az utolsó (szellem)vonattal. Püspökladány állomást elhagyva pár perc múlva elment a vonat közvilágítása, kivétel ez alól az első kocsi, mert annak a szórt fényeit láttam a vasúti töltés mellett. Ezen felül Püspökladány és Karcag pont Hortobágytól délre esik, a települések igen ritkán helyezkednek el, így a fényszennyezés is minimális. Ezen elgondolkodva kipillantottam a vonat dél felő néző egyik ablakán és a szám tátva maradt. Harsogó téli tejút(!), az Orionról nem beszélek, mert leírhatatlan, a Szíriusz körül óriási párta volt, alatta az egész csillagkép csodaszépen látszik, a Nagy Kutya, a Galamb, a Nyúl és még a Hajófara csillagkép csillagai is csodaszépen látszódtak. A kép közepén  jobbról balra folyamatosan halványuló narancsos vöröses szórt fény, az első kocsi lámpáinak szóródása a szomszédos vágány feletti felsővezetéken. A kép alsó részén lévő világos és színes csíkok a 4-es főúton elhaladó autók lámpáinak fényei. Az égről annyit érdemes megjegyeznem, hogy a határmagnitúdó (hmg) valahol 5.6-6 között lehetett a Pleiadok csillagainak látványa alapján, de mivel szemüveges vagyok, így elképzelhetőnek tartom az ettől nagyobb hmg-jű értékeket is. A kép Püspökladány és Karcag között készült, mozgó vonatból 100-120km/h -ás átlagos sebesség mellett, 30másodperces záridőt használva ISO 1600-as érzékenység, és f4 es rekesz 18mm-rel. A fényképezőgépet nem helyeztem állványra, hanem a vonat ablakát lehúzva, annak széléhez és oldalfalához szorítva "kézből" (kézi segítséggel) fotóztam. A csillagok kissé bemozdultak. Ennek oka a vonat rázkódása. Itt jegyezném meg, h évekkel ezelőtt már terveztem egy ilyen kép elkészítését, de kudarcba fulladt, mivel az akkoriban még fel nem újított pályaszakasz inkább emlékeztetett egy hullámvasútra... A mostani felújított pálya még új, és sokkal precízebben van elkészítve , így a vonatok szinte "hangtalanul suhannak" a síneken. Számomra is meglepő volt az új síneken való precíz és nagy sebességű áthaladás, amely így sokkal inkább segítette a fotózást, mint hátráltatta." (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Hold első negyed környékén. A kép három felvételből álló mozaik. A távcsővel készült mozaikon jól láthatóak a mélyebb "tengerek" (ezeket nem borítja víz, elnevezésüket csak a Földön is hasonlóan nagy látszó méretű óceánokról és tenegerkről kapták), hegyláncok és kráterek. A köztudattal ellentétben a Hold felszínét súroló fényben érdemes megfigyelni, hiszen így "megmutatják magukat" a legapróbb felszíni egyenetlenségek is. A képet érdemes alaposan megfigyelni, ugyanis sok érdekesség és látványosság látszik rajta. A számokkal jelölt területek nem csak a fotókon, hanem a távcsőben is nagy élményt nyújtanak. A Plato (1)  egy csodaszép láva takarójú kráter, melyet a környezetéből kiemelkedő kráterfal csodaszép látványa tesz különlegessé. Átmérője közel 75-80km. Közvetlenül délre tőle, a Montes Tenerife égbe emelkedő meredekfalú sziklái megtörik a környezet láva "talaját". A Montes Apenninus (2) egy óriási pecsapódás kráterperemének hegyláncszerű kiemelkedése (~600 km), amely a Mare Imbrium  szélén terül el. A Mare Serenitatis és a sötétebb színű Mare Tranquillitatis érintkezésétől kissé jobbra fent, található az Apolló 17  leszállóhelye (3)Mare Serenitatist és a Mare Tranquillitatist akár távcső vagy binokulár nélkül, szabad szemmel is beazonosíthatjuk a Holdon.  A Montes Apenninus (2) ívét balra le ívesen végigkövetve egy központi krátercsúccsal rendelkező nagy méretű kráterhez jutunk az Eratosthenes (4)  kráterhez, melynek átmérője közel 50 km. Ez a kráter a Hold első negyed állásához eső napokban a legszebb, ekkor lehet igazán felfedezni, csak a benne és a körülötte lévő területek részletgazdagságát, melyet egy alábbi részletképen jobban meg lehet figyelni. Tőle balra, (Holdon nyugatra) egy impozáns kráter keleti falának külső vidékét már a Nap megvilágítja. Az obejktum jelentős része még árnyékban van. Ez a kráter a hatalmas, szintén középponti krátercsúccsal rendelkező 100 km átmérőjű Copernikus (5). A (4) és (5) jelzések közötti területet érdemes szemügyre venni. Sok apró "szálat", úgynevezett rianásokat lehet felfedezni, amelyeket csak alacsony Napállás mellett lehet tanulmányozni. Ezek az alakzatok vélhetően még a Hold "forró" állapotában alakultak ki, a felszínt borító izzó kőzetanyag önmagán való megfolyása eredményeképpen. A Hold déli részén az úgynezett Déli krátermezőben két nagyméretű és a területet megjelenésükkel uraló krátert vehetünk észre. A Tycho (6) a Hold legnagyobb sugársávos krátere (közel 100 km átmérőjű), központi csúcsát szintúgy alacsony Napállásnál lehet észrevenni. Sugársávjai a lentebbi Telihold képen látványosak igazán. Tőle délebbre a Clavius (7) található, melyben több "parazitakráter" is található. Méretét tekintve égi kísérőnk egyik legnagyobb átmérőjű krátere, átmérője közel 300 km. Ezen a képen úgy tűnik, mintha nyugati kráterperemén túl semmilyen alakzat nem lenne. Nagy magassága miatt árnyékkúpja hosszan nyúlik el a térben, így a közvetlenül tőle nyugatra található alakzatokat teljesen leárnyékolja. Medencéjének nyugati része még sötétben van, de a kráterfalat már a Nap meg tudja világítani. Ez a geometriai jelenség a Földön is ismert, amikor a magasabb hegyek tetejét hamarabb világítja meg a Nap, mint az alacsonyabban lévő területeket. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

A Nap képe 2013 10 26-án Napnyugta előtt pár perccel. Napfolmaximumhoz közeledve a Nap "felszínén" kialakuló Napfoltokat lehet észrevenni, mint fekete pöttyöket.  A kép a toronyház tetejéről a csillagvizsgáló főműszerével készült. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

A Nap képe 2013 11 09-én A csillagvizsgló főműszerével fotózva, Astro Solar szűrővel. Jól láthatóak a Napfoltok, melyek a Nap fotoszférájának alacsonyabb hőmérsékletű területei. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

2012-ben a Múzeumok éjszakáján készült ez a kép a Zagyva gyalog hídról dél felé tekintve. A teljesen kifehéredett templomtorony felett a Tejút felhői láthatóak. A kép jobb oldalán lévő fényes csillagok a Skorpió fejét formálják. A templomtoronytól balra eső területek az égbolton a Nyilas csillagképben vannak. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

2012 július 15-én hajnalban a Hold a Földről nézve elhaladt a Jupiter előtt. A jelenség igen ritka, akkor következik be, amikor a Hold a pályáján haladva az ekliptika képzeletbeli vonalához igen közel kerül és feltéve ha ott valamilyen bolygó van éppen akkor a fedés nagy eséllyel bekövetkezhet. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt) (Meteor 2014 évkönyv - színes melléklet)

 

 

Ahogyan bolygókat, úgy csillagokat is eltakarhat a Hold. Itt éppen egy csillagfedés előtt látható a Hold, amint lassan közelít sötét oldalával a csillag felé. Sötét oldalát a csillagászok hamuszürke fénynek nevezik. Ez a fény a Földről visszavert fény. Az a fény világítja meg a Hold sötét oldalát, amit a Föld légköre, a felhők és a felszín visszaver. A Földön is ismeretes ez a jelenség, amikor a Telehold fényével beragyogja a tájat, és semmi sem sötét, csak halványan dereng. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Hangulatos esti távcsövezés. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Légkörfény Szolnok határából! A kép 2012 júliusában készült. A légkörfénynek nevezett jelenség akkor alakul ki, amikor a Nap rásüt a Földre, és a Föld légköre (mint az üveg, vagy a plexi vonalzó) elvezeti a fényt. A jelenséget csak nagyon sötét és tiszta égboltról lehet megfigyelni. Hazánkban ilyen égbolt csak hegységeinkben, a Zselici Csillagoségbolt rezervátumban és a Hortobágyon található. Az viszont ritka, hogy pár km-re város mellől is látható legyen ez a zölden derengő fény.  (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold kettős udvara. A Hold a képen a hosszú megvilágítás miatt kifehéredett. A Holdtól balra lent a fényesebb Aldebaran nevű csillag és a Hyadok nevű nyílthalmaz látható. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Az Andromeda köd, avagy más néven az M 31, egy a Tejútrendszerünkhöz hasonlatos, de attól másfélszer nagyobb spirálgalaxis, amely tőlünk nagyjából 2-2.5 millió fényévre található. A legtávolabbi objektum amit még szabad szemmel is láthatunk sötét, fényszennyezéstől mentes helyekről, tiszta időben. A fotó a Hortobágyi Csillagos Égbolt Parkból készült idén július elején. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Repülő a Hold előtt. Vizuális megfigyelők, egyes fotósok kedvenc, egyben ritka pillanata, amikor a Hold, vagy a Nap előtt elhalad egy repülőgép. A látvány igen érdekes, mivel a repülőgépet adott esetben közel akkora látszó méretűnek látjuk, mint a Holdat (vagy a Napot), így azt a benyomást kelti, mintha közel azonos távolságra lennének tőlünk. A méretek érzékeltetése érdekében érdemes a következőket átgondolni: a repülő ~10-13km távolságban, a Hold átlagosan 384000 km távolságban van. A rövid ideig tartó jelenség megörökítése komoly kihívást jelent. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)

 


 

Harsogó nyári Tejút. A képen felfedezhető a Nagy Nyári Háromszög néven ismeretes három csillag. A kép bal szélén majdnem középen az Altair (Sas csillagkép), a kép alsó részén középen a Vega (Lant csillagkép) és a kép közepétől kissé jobra fent a vöröses színű köd alatt a Deneb (Hattyú csillagkép) (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Vígh László)

 

 

Zöldsugár a Napon. A jelenséget a légkörünk refrakciós (fénytörése) hatása okozza. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Naplemente utáni Hold megfigyelés a kupolából, távcső mögül nézve. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Esti életkép a tetőn. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

"Csillagpartis" életkép a Kör egyik tagjának telkéről, háttérben a nyári Tejút sávjával. Az előtérben lévő fák között kiszűrődő fény a fák árnyékait vetíti a tábortűz füstjére. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)

 


Hold, részlet. Középen a Montes Apenninus(2) hegylánca, az Eratosthenes(4) és a Copernikus(5) kráterek. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Hajnali Szolnok panoráma csillagászati szürkülettel, Holddal és Jupiterrel. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Szolnok panoráma a kék órában, részlet. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Küllős szivárvány a Tiszavirág hídról. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)

 


Éjszakai világítófelhők 2007 Napfordulójának hajnalán. A horizonton balra a Mátra, tőle jobbra a Bükk vonulatai láthatóak. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Szeptember közepén éjszaka kilátás a toronyból (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Várhalmi Sándor)

 

 

A Telehold. A Tycho(6) sugársávjai jól látszódnak a felszínen sugárirányban, valamint a Mare területek is, melyeket szabad szemmel és binokulárral is könnyedén észrevehetünk (nagyméretű sötétebb területek). (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Molnár Gyula és Korpás Zoltán)

 

Óriás Naplemente a horizonton (Fotó: Várhalmi Sándor)

 

 

Asztrotájkép az Aggteleki Baradla barlang bejáratánál. A barlang felett a Cassiopeia csillagkép nagy W -je felfedezhető. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Gulyás Péter)

 

 

A Hold északi pereme a Plato-val (1)(Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Éjszakai fényfestős asztrotájkép Újszász határában, a kelő Holddal és a Hold felett lévő Fiastyúkkal. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Kelő Hold a toronyház tetejéről. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Molnár Ádám)

 


A nyári Tejút, tőlünk látható déli része, észlelőnk fotója a Hortobágyról készült idén július elején. A bemutatott terület a Sagittarius (Nyilas) csillagképben található. (Fotó: Korpás Zoltán)

 


Életkép a Hortobágyi csillagászati kirándulásról, háttérben egy magasles, fölötte az égbolton az Ursa Major (Nagy Medve) általunk "Göncölszekérnek" nevezett része. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Távcsövezés a Hortobágyon. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Galaxisunk egy részlete és az Andromeda köd. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)

 

 

2012 június 17-én vasárnap hajnalban, a Múzeumok éjszakájának rendezvénye utáni Napfelkelte. A videón megfigyelhető amint a Nap képe a többszörös légköri inverzióban és refrakcióban (visszaverődés és szórás) torzulva látszik felkelni. A jelenség, az un. ál-délibáb jelenség, annak is minősített esete. Ezt a jelenséget általában az Északi-tengeren lehet megfigyelni. Hazánkból legtöbbször magasabb hegységeink tetejéről lehet látni, télen, hidegpárnás időszakokban (amikor a hideg párás levegő megüli Kárpát-medencét nagyjából 800-900méter vastagon, így a legmagasabb csúcsok kilógnak belőle, ahonnan a jelenség így láthatóvá válik). Ez a példa, hogy alföldről, nyáron is látható, rendkívül ritka esemény, kuriózumnak számít. (Amennyiben lehetőség van rá HD minőségben érdemes megtekinteni.) (Videó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Time Laps videó a toronyházból (Videó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

Time Laps videó 2013 november elején, délután, a kör egyik tagjának erkélyéről. Jól megfigyelhető az égbolt fokozatos sötétedése, valamint a videó végén a Hold és a Hold "sötét" oldala is, a Hold alatt a Vénusz látható. (Videó: Korpás Zoltán)

 

Az oldalon található képek és videók szerzői jogvédelem alatt állnak. 
A képek felhasználási szándékát, a felhasználás előtt kérjük elektronikus levélben jelezze. Ennek figyelmen kívül hagyása szerzői jogvédelem sértése miatt - jogi következményekkel járhat.


Tisztelt Látogatóink! Kérjük, adójuk 1 %-ával támogassák a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TIT tevékenységét. Adószámunk: 19215075-2-16. Támogatásaikat köszönjük!

Nyilvántartási számunk: 16-0142-04

Akkreditációs számunk: AL-0039

Elérhetőség

Általános információk:
Email: tit-szolnok@tit-szolnok.hu 

Telefon: +36 70 776 1390
Cím: 5000 Szolnok, Jubileum tér 5. 23. emelet
 

Gazdasági ügyek (számlázás, stb.):
Email: tit-iroda@tit-szolnok.hu    Telefon: +36 70 776 1390

Cím: 5000 Szolnok, Jubileum tér 5. 23. emelet

 


Vezetõi kérdésben illetékes: Szilágyi Mihály

Email: tit-igazgato@tit-szolnok.hu  

Cím: 5000 Szolnok, Jubileum tér 5. 23. emelet

 

Partnereink
Ön a(z) 3750. látogatónk! A számlálás indult: 2010. március 31.