vakbarát verzió
SzervezetünkHírekTanfolyamokNyelvvizsgaFotóklubCsillagászat

Kopernikusz kör

A TIT Városi Szervezetének Kopernikusz Köre videovetítéssel egybekötött elõadásokkal és távcsöves bemutatókkal várja kedves látogatóit minden pénteken 19 órától a Jubileum téri toronyház XXIII. emeletén, a Kopernikusz teremben.Egy 20 cm-es Newton távcsõvel, egy 12 cm-es Makszutov-Cassegrain távcsõvel, egy 15 cm-es lencsés távcsővel és egy 6-cm es Telementorral az éjszakai égbolt számos látnivalóját megcsodálhatják a látogatók. Megismerkedhetnek, a bolygókkal, a Holddal és a Nappal. Az előadóteremben korszerû audio-vizuális technikával, 5.1-es hangrendszerben a legújabb tudományos filmek kerülnek bemutatásra.

Tudományos kérdésekben eligazítást - pontosítást, távcsõ építésben, beszerzésben segítséget, tanácsadást biztosítunk, távcső beállításban (kollimálásban) segítséget, útmutatást tudunk adni valamint tapasztalatainkat szívesen megosztjuk "fiatal" távcső tulajdonosokkal.

Több éve veszünk részt a Csillagászat napja alkalmából világszerte megrendezésre kerülő Járdacsillagászaton, melynek keretén belül megmutatjuk távcsövön keresztül a járókelőknek az éppen aktuális látnivalókat (Pl Hold, Jupiter, Szaturnusz és egyebek). A rendezvény után is, ha lehetőségünk és az időjárás engedi kivonulunk távcsöveinkkel az Aba-Novák Kulturális Központ elé azon a szombat estén ami a legközelebb esik a Hold első negyed állásához. Így áprilistól egészen októberig érdemes minket a Hild téren keresni, azon szombat estéken amikor a Hold első negyed állapotában van.

Évek óta részt veszünk a "Múzeumok éjszakáján" is (minden év júniusának végén), ilyenkor távcsövekkel, számítógéppel és projektorral tartunk tudományos előadásokat. 2015-ben a Toronyházban várjuk kedves látogatóinkat június 20-án szombat délután 18:00 kezdéssel, ugyanúgy, mint a 2014-es évi rendezvényünkön.

 

Minden év augusztus közepén Meteorhullás megfigyelést szoktunk tartani a Szandaszőlős melletti Sport reptéren.

 

2014-ben szervezetünk először csatlakozott a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozathoz. Ezen alkalomból hosszabb nyitva tartással vártuk kedves vendégeinket és látogatóinkat szeptember 26-án és szeptember 27-én (pénteken és szombaton) számos érdekes és látványos előadással. Az előadások után hangulatos esti távcsövezésre invitáltuk látogatóinkat.

 

Az oldalon található képek és videók szerzői jogvédelem alatt állnak. 
A képek felhasználási szándékát, a felhasználás előtt kérjük elektronikus levélben jelezze.

Ennek figyelmen kívül hagyása szerzői jogvédelem sértése miatt - jogi következményekkel járhat. 

 

Várhalmi Sándor Time Laps felvétele a július 10-ei NLC-ről Újszász határából 

 

 

Holdhaló a csillagvizsgálóból (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Tóth Kincső)


 

Hármas együttállásra várva, borult időben, kikandikál a Holdsarló (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Martossy Nóra és Nagy János)

 

 

A tavaszi égbolt "csillagszegény" területei, középen alul a fényes Jupiterrel (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Vörös derengő légkörfény 2016 januárjában Újszász mellől (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Az Orion csillagkép (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Bezerédi Tamás)

 

 

Téli mozaikpanoráma az Orion és környékéről (Fotó: dr. Mucsi András)

 

 

Őszi égkép a tanyáról (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Molnár Nikolett)

 

 

Szeptember hajnali együttállás: Felül a Vénusz, alatta a fényesebb a Jupiter, mellette szorosan a Mars (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A nyári Tejút kora ősszel a csillagvizsgálóból (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Molnár Nikolett)

 

 

Csodálatos Krepuszkuláris sugarak a nyugati horizonton a csillagvizsgálóból (Fotó: Molnár Nikolett és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Az őszi hajnali égbolton látható állatövi fény és a téli tejút, a horizont felett a Vénusz ragyogásával (Fotó: Molnár Nikolett és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kora őszi hajnal a Zagyva parton (Fotó: Molnár Nikolett és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A kelő Telehold (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Tejútrendszer középső része a Sagittarius (Nyilas) csillagképben (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és dr. Mucsi András)

 

 

Tejút panoráma (Mozaikfotó: Szabó Szabolcs Zsolt és dr. Mucsi András)

 


Tejút közepe a Zagyva parttal (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Hajnali kék óra a kelő Holddal (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Tyndall sugarak Naplementekor (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Zöldsugár a Nap tetején (Fotó: Martossy Lajos és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Világító felhők hajnalban (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Újszászi égbolt (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Molnár Nikolett, Várhalmi Sándor, Papp Zoltán)

 


Éjszakai világító felhők (NLC) Újszász határából 2015 július első harmadában (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Molnár Nikolett, Várhalmi Sándor, Papp Zoltán)

 


A csillagos ég a csillagvizsgálóból (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Vénusz és a Jupiter szoros együttállása (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Vénusz és a Jupiter szoros együttállása a nyugati égen (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Nap június elsején H-Alpha tartományban fotózva (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Korpás Zoltán, Várhalmi Sándor)

A Nap képe 2015 június 1-jén, H-Alpha tartományban. Napunk nem csak akkor érdekes, ha kel, vagy ha nyugszik, vagy ha vannak rajta napfoltok, vagy ha különleges esetekben ha előtte van a Holdunk, vagy valamelyik belső bolygó épp átvonul előtte... hanem akkor is amikor igazából "semmi" sem látszik a felszínén (fotoszféráján). A mellékelt fotó a Nap egy igen speciális hullámhosszán készült felvételén (~656nm un. H-Alpha), csodálatosan lehet látni, a fotoszférát, amely a narancsos "testet" alkotja, ezen felül a vékony vérvörös kromoszférát, és a tartomány legcsodálatosabb jelenségeit, a protuberanciákat. A Nap fotoszférája az a "réteg", amely számunkra is látható. Méretét tekintve alig 400-500km vastag, mivel a Nap 150 millió km távolságában ez a vastagság észlelhetetlen így tűéles korongot lehet látni a távcsövekben (megfelelő szűrőberendezések mellett). A fotoszféra tartományából érkező fényt látjuk. Innen ered a réteg neve is. Felette a kromoszféra, mely színes réteget jelent, láthatóan elüt a fotoszféra színétől, vérvörös színét a hidrogén gerjesztése okozza. A Nap légkörének hőmérséklete, a "felszíntől" távolodva egy bizonyos távolságig emelkedik, amíg a fotoszféra hőmérséklete körülbelül 5000K, addig a kromoszféra elérheti a 7500K-t is. A kromoszférát megfigyelve, látható, hogy nem mindenhol ugyanolyan vastag, ennek oka a Naptevékenységben rejtőzik, mely 11 éves ciklussal bír. Felette a Nap "szarvai" a protuberanciák, a kromoszférától mind alakban, megjelenésben, kiterjedésben és hőmérsékletben is eltér. Nem ritkán 1.5-3 millió K, és több 100 ezer km hosszúak is előfordulnak. A mellékelt képen pár 10 ezer km-es szálakat lehet megfigyelni. A Nap "korongjaként" látható fotoszférán feltűnik, hogy annak közepe világosabb, míg pereme sötétebb narancs színű. Ennek oka, a "felszínt" elhagyó fény (energia) sugárzás térbeli eloszlása. Míg a Nap "széléről" felénk irányuló energia és fény mennyisége jóval kevesebb, mint a középről felénk merőlegesen érkező sugárzás. Ezt más néven peremsötétedésnek hívjuk, és a nagyméretű gázóriásainknál is (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) megfigyelhető. A "felszín" érdessége is megfigyelhető, amint a melegebb és hidegebb gázrétegek kicserélődnek, ezt granulációs felszínnek is nevezzük, továbbá látható még a korong némely részén egy-egy sötétebb szál, amelyek szintén protuberanciák, de ezek a korong előtt látszódnak, ilyenkor nevük is más: filamenteknek nevezzük ezeket. A felvétel készítésének idején egyetlen folt volt a Napon, mely mint sötét folt vehető észre a korong közepétől kissé jobbra. Ezek hőmérséklete a felszínhez képest közel 1000K -nel kevesebb, így ezért látszódnak sötétebbnek, továbbá azért is mert a mágneses tevékenység a folt feletti területekről gázt (hidrogént) von el, az elvonás nem más, mint az elektromágneses erővonalak felszínre bukkanása során a gáz elrendeződik a hurok mentén, így alakulnak ki a foltok környékén a protuberanciák.

Kirepülő Hidrogénplazma a Nap kromoszférájából (Animáció: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Kelő Tejút a tanyáról (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kilátás a szakkör egyik tagjának telkén lévő "csillagdából" (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Zöldsugár a Nap tetején - egy repülővel (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Hold Csillagvizsgáló együttállás (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Hold és az Aldebaran szoros együtállása a Vénusszal kiegészülve (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Tyndall a lemenő Nap álltal felhőkön keresztül (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Tavaszi égbolt részlet a Holddal, és téli csillagképekkel az ésti szürkületben (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

32 órás Holdsarló a március 20-ai Napfogyatkozás után. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A március 20-ai NApfogyatkozás, a Hold épp egy Napfoltot "érint". (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kupolában (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold Telehold állapot előtt alig egy nappal. (Fotó: Nagy Gergő és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold a Vénusz és a MArs együttállása a Tisza felett. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)

 

 

A Hold a Vénusz és a Mars együttállása a nyugati égen. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Vékony Holdsarló és hamuszürke fény. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Vénusz és egy repülő "együttállása" (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Korpás Zoltán, Nagy Gergő)

 

 

Égbolt nálunk. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Vénusz és a Mars szoros együttállás a Tisza felett. (Fotó: Korpás Zoltán és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Őszi - téli Tejút (részlet) és a tavaszi állatövi fény. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A téli égbolt, részlet. (Fotó: Németh Kornél, Korpás Zoltán, Bóné Attila és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A C/2014 q2 Lovejoy üstökös egy kora tavaszi kitelepülésen (Fotó: Korpás Zoltán és Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Kilátás a tetőről csillagászati szürkületben (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Nap a csillagvizsgáló főműszerével, kontinuum szűrővel. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Helyzetkép a tetőn (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Merkúr és a Vénusz szoros együttállása (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Nap zöld és kék sugara (Fotó: Várhalmi Sándor, Korpás Zoltán, Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Esti égkép a Tiszaligetben (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Csillagfedés előtt (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold sarlója és a "Hamuszürke fény" (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Tóth Ervin)

 


Nagy "találkozás" az égen (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Krepuszkuláris sugarak 2014 Karácsonyán a csillagászati szürkületben (Fotó: Tóth Ervin és Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Vékony Holdsarló a nyugati égen, Karácsonykor (2014) (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)


 

Zöld sugár a Nap "tetején" (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Az Orion öve és a Nagy Orion köd (Fotó: Szabó Szabolcs, Kalup Csilla, Szöllősi Attila)

 


Holdkoszorú (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)


 

Naplemente zöld és kéksugárral, Jupiter méretű napfolttal és két átrepülő madárrajjal (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Naplemente zöldsugárral (Fotó: Németh Kornél, Korpás Zoltán, Szabó Szabolcs Zsolt)

 


2014-es Szaturnusz-fedés előtt (Fotó: Németh Kornél, Korpás Zoltán, Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Nap képe a csillagvizsgáló főműszerével fotózva (Fotó: Korpás Zoltán, Várhalmi Sándor, Szabó Szabolcs Zsolt)


 

Holdnyugta augusztus végén (Fotók: Martossy Lajos és Szabó Szabolcs Zsolt)

 


C/2014 E2 Üstökös  (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Irizáló felhők (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Fekvő hortobágyi Tejút (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Erkélyi Tejút (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Jupiter és a Vénusz együtt állása 2014 augusztus 18-án hajnalban távcsövön keresztül (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)(észlelés)(észlelés)

 


Látványos Jupiter és Vénusz együtt állás 2014 augusztus 18-án (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)(cikk)(cikk)

 


Kalapos Nap augusztus végén egy hajnal (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)(cikk)

 


Torzult Napkorong tetején zöldsugárral (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)(észlelés)(észlelés)

 

 

Kétpói kitelepülésen - a Deneb és az NGC 7000 (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kétpói kitelepülésen - a Lyra csillagkép (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kétpói kitelepülésen - a Scutum csillagfelhő (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)


 

Kétpói kitelepülésen - Tejút (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Kétpói kitelepülésen - a felszerelés (Fotó: Várhalmi Sándor)

 

 

Csillagászati szürkület eleje a Börzsönyből (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Éjjeli kép a Börzsönyből, kék lézerrel a Vegára mutatva (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Éjszakai világítófelhők 2014 július 4-én hajnalban (Fotók: Szabó Szabolcs Zsolt)(cikk)(részletek)

 

 

Köddel borított táj a távolban a toronyból, egy július elejei hajnalon (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Csillagászati szürkület, a Holddal és felette a Jupiterrel (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A kelő Hold a Tiszavirág híd mögött (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Az ISS (Nemzetközi Űrállomás) átvonulása (Fotó: Molnár Gyula és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Esti égkép 2014 júniusának elején (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Esti életkép a toronyban (Fotó: Molnár Gyula és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

Nem csillagászati téma, de a repülőgépek is jól mutatnak távcsövön keresztül (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Hold 2014 június 3,4 és 5-én este a csillagvizsgáló főműszerével (Fotó: Várhalmi Sándor, Tóth Ervin, Korpás Zoltán, Molnár Gyula és Szabó Szabolcs Zsolt)

 

Hangulatos Naplemente május végén a toronyból (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Esti égkép 2014 júniusának elején nyugati irányban (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt & Korpás Zoltán)

 

 

A csillagászati szürkület vége, jobb oldalon a horizont fölé emelkedő Mátra nyugati része látható, felette a felhőkből éppen esik az eső. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt & Korpás Zoltán)

 

 

A Nemzetközi Űrállomás átvonulása Szolnok felett (ISS Tranzit) (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Május végi Naplemente (Fotó: Korpás Zoltán & Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Holdfényben vonuló felhők (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Csillagászati szürkület derekán a Zagyva gyalagos hídjáról (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A téli Tejút és környéke, Újszász határából egy februári éjszakán. (Fotó: Korpás Zoltán & Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Jupiter képe távcsövön keresztül. A bolygóhoz közelebbi hold az Io, a távolabbi az Europa (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Lenyugváshoz közelítő csillagok a Tisza parton. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A lenyugvó Nap képe 2014 január elején, átvonuló repülővel, Napfoltokkal, légköri torzítással és refrakcióval. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold és a Vénusz hajszálvékony sarlói a nyugati horizont felett 2014 január elején (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold sarlója távcsövön keresztül (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

2014 január elején egy vékony de alacsony szintű ködtenger terült el Szolnok felett, amelyből a toronyház kilógott, így a tetőről  ez a látvány tárult észlelőnk elé. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Észlelés és fotózás Újszász határában, werk (Fotó: T. Lee)

 

 

A nyugvó Hold, Újszász határában (Fotó: T. Lee)

 

 

Az Orion csillagkép ködben készült fotója Újszász mellől. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


2012 februárjában a Hold a Jupiter és a Vénusz közel kerültek egymáshoz az égbolton. Képünkön felül a Jupiter, középen a Hold, alatta pedig a Vénusz látható. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

2012 márciusának végén a fényesebb bolygók, a Hold és pár jellegzetes égi objektum egy ív mentén rendeződött el az égen. Balról jobbra : az Orion csillagkép,tőle jobbra a Hyadok, majd a Pleiadok nyílthalmaz, alatta a Vénusz a Jupiter és a Hold. Fotósaink kihasználva az alacsony horizont feletti látszó magasságot, rákomponálták magukat a fotóra. A fentebbi képpel érdemes összehasonlítani. Ott a Jupiter a Vénusz felett látszódik. Ezen a képen, pedig már alul. Az égbolton való mozgások bár szabad szemmel nagyon lassúnak tűnhetnek, de megfelelő időközönként egy-egy képet készítve, nyilvánvalóvá válik, hogy a mozgások nem is olyan lassúak. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

Az állatövi fény. A képen látszólag függőleges szürkés derengést a Naprendszer síkjában lévő poron visszaverődő és szóródó Napfény okozza. A jelenség akkor látható jól, amikor ez a sík a horizonttal meredek szög alatt hajlik. Így a jelenséget nagy eséllyel tavasszal Naplemente után, vagy ősszel Napfelkelte előtt láthatjuk. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

A sikeres állatövi fény észlelés után, megfigyelőink csoportképe a téli ég látványos alakzatai alatt. A képen bal oldalon a legfényesebb csillag a Szíriusz (Nagy Kutya csillagkép), amely a Földről látható égbolton a Nap utáni legfényesebb csillag, tőle jobbra az Orion csillagkép, melynek bal felső részén a vöröses narancsos színű Betelgeuse csillag foglal helyet. A kép bal felső sarkában a Procyon (Kis Kutya csillagkép) foglal helyet. Ez a három csillag alkotja a nyárihoz hasonlatosan nagy méretű „Nagy Téli Háromszög” -et(Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


2012 év végén és 2013 elején az utóbbi évek sajátságos közel fél éves télies borult időszaka után, idén áprilisban végre kitisztult az idő. Szakköröseink - kihasználva a csodálatosan tiszta időt, és a Tisza ártereket is ellepő magas vízszintjét - készítették a fentebbi két fotót. Az első képen a nyugvásához közelítő Orion csillagkép, tőle jobbra a Jupiter fényes "csillaga" alatta a Hyadok nevű nyílthalmaz s tőle jobbra a Pleiadok nevű nyílthalmaz látható kiegészülve a Holddal. A második képen uralkodó motívumok a Hold, a torony és a Tiszaliget halvány sárga fényei, mögöttük Szolnok város látványosságai, jól látható a Tiszavirág híd fehér íve, a Belvárosi Nagytemplom, a Református templom és tőlük jobbra a belváros közepén helyet foglaló Vízügyi székház.  (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


2013 márciusának elején a Panstarrs (C/2011 L4) üstököst láthatták a szemfülesek a toronyház tetején amint az alkonyati égen apró kis csóvájával különlegessé tette a nyugati horizont amúgy is szép fényeit. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Egy vándor észlelés mozgó vonatról:

"2013 december 2-án este Debrecenből tartottam haza az utolsó (szellem)vonattal. Püspökladány állomást elhagyva pár perc múlva elment a vonat közvilágítása, kivétel ez alól az első kocsi, mert annak a szórt fényeit láttam a vasúti töltés mellett. Ezen felül Püspökladány és Karcag pont Hortobágytól délre esik, a települések igen ritkán helyezkednek el, így a fényszennyezés is minimális. Ezen elgondolkodva kipillantottam a vonat dél felő néző egyik ablakán és a szám tátva maradt. Harsogó téli tejút(!), az Orionról nem beszélek, mert leírhatatlan, a Szíriusz körül óriási párta volt, alatta az egész csillagkép csodaszépen látszik, a Nagy Kutya, a Galamb, a Nyúl és még a Hajófara csillagkép csillagai is csodaszépen látszódtak. A kép közepén  jobbról balra folyamatosan halványuló narancsos vöröses szórt fény, az első kocsi lámpáinak szóródása a szomszédos vágány feletti felsővezetéken. A kép alsó részén lévő világos és színes csíkok a 4-es főúton elhaladó autók lámpáinak fényei. Az égről annyit érdemes megjegyeznem, hogy a határmagnitúdó (hmg) valahol 5.6-6 között lehetett a Pleiadok csillagainak látványa alapján, de mivel szemüveges vagyok, így elképzelhetőnek tartom az ettől nagyobb hmg-jű értékeket is. A kép Püspökladány és Karcag között készült, mozgó vonatból 100-120km/h -ás átlagos sebesség mellett, 30másodperces záridőt használva ISO 1600-as érzékenység, és f4 es rekesz 18mm-rel. A fényképezőgépet nem helyeztem állványra, hanem a vonat ablakát lehúzva, annak széléhez és oldalfalához szorítva "kézből" (kézi segítséggel) fotóztam. A csillagok kissé bemozdultak. Ennek oka a vonat rázkódása. Itt jegyezném meg, h évekkel ezelőtt már terveztem egy ilyen kép elkészítését, de kudarcba fulladt, mivel az akkoriban még fel nem újított pályaszakasz inkább emlékeztetett egy hullámvasútra... A mostani felújított pálya még új, és sokkal precízebben van elkészítve , így a vonatok szinte "hangtalanul suhannak" a síneken. Számomra is meglepő volt az új síneken való precíz és nagy sebességű áthaladás, amely így sokkal inkább segítette a fotózást, mint hátráltatta." (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


A Hold első negyed környékén. A kép három felvételből álló mozaik. A távcsővel készült mozaikon jól láthatóak a mélyebb "tengerek" (ezeket nem borítja víz, elnevezésüket csak a Földön is hasonlóan nagy látszó méretű óceánokról és tenegerkről kapták), hegyláncok és kráterek. A köztudattal ellentétben a Hold felszínét súroló fényben érdemes megfigyelni, hiszen így "megmutatják magukat" a legapróbb felszíni egyenetlenségek is. A képet érdemes alaposan megfigyelni, ugyanis sok érdekesség és látványosság látszik rajta. A számokkal jelölt területek nem csak a fotókon, hanem a távcsőben is nagy élményt nyújtanak. A Plato (1)  egy csodaszép láva takarójú kráter, melyet a környezetéből kiemelkedő kráterfal csodaszép látványa tesz különlegessé. Átmérője közel 75-80km. Közvetlenül délre tőle, a Montes Tenerife égbe emelkedő meredekfalú sziklái megtörik a környezet láva "talaját". A Montes Apenninus (2) egy óriási pecsapódás kráterperemének hegyláncszerű kiemelkedése (~600 km), amely a Mare Imbrium  szélén terül el. A Mare Serenitatis és a sötétebb színű Mare Tranquillitatis érintkezésétől kissé jobbra fent, található az Apolló 17  leszállóhelye (3)Mare Serenitatist és a Mare Tranquillitatist akár távcső vagy binokulár nélkül, szabad szemmel is beazonosíthatjuk a Holdon.  A Montes Apenninus (2) ívét balra le ívesen végigkövetve egy központi krátercsúccsal rendelkező nagy méretű kráterhez jutunk az Eratosthenes (4)  kráterhez, melynek átmérője közel 50 km. Ez a kráter a Hold első negyed állásához eső napokban a legszebb, ekkor lehet igazán felfedezni, csak a benne és a körülötte lévő területek részletgazdagságát, melyet egy alábbi részletképen jobban meg lehet figyelni. Tőle balra, (Holdon nyugatra) egy impozáns kráter keleti falának külső vidékét már a Nap megvilágítja. Az obejktum jelentős része még árnyékban van. Ez a kráter a hatalmas, szintén középponti krátercsúccsal rendelkező 100 km átmérőjű Copernikus (5). A (4) és (5) jelzések közötti területet érdemes szemügyre venni. Sok apró "szálat", úgynevezett rianásokat lehet felfedezni, amelyeket csak alacsony Napállás mellett lehet tanulmányozni. Ezek az alakzatok vélhetően még a Hold "forró" állapotában alakultak ki, a felszínt borító izzó kőzetanyag önmagán való megfolyása eredményeképpen. A Hold déli részén az úgynezett Déli krátermezőben két nagyméretű és a területet megjelenésükkel uraló krátert vehetünk észre. A Tycho (6) a Hold legnagyobb sugársávos krátere (közel 100 km átmérőjű), központi csúcsát szintúgy alacsony Napállásnál lehet észrevenni. Sugársávjai a lentebbi Telihold képen látványosak igazán. Tőle délebbre a Clavius (7) található, melyben több "parazitakráter" is található. Méretét tekintve égi kísérőnk egyik legnagyobb átmérőjű krátere, átmérője közel 300 km. Ezen a képen úgy tűnik, mintha nyugati kráterperemén túl semmilyen alakzat nem lenne. Nagy magassága miatt árnyékkúpja hosszan nyúlik el a térben, így a közvetlenül tőle nyugatra található alakzatokat teljesen leárnyékolja. Medencéjének nyugati része még sötétben van, de a kráterfalat már a Nap meg tudja világítani. Ez a geometriai jelenség a Földön is ismert, amikor a magasabb hegyek tetejét hamarabb világítja meg a Nap, mint az alacsonyabban lévő területeket. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

A Nap képe 2013 10 26-án Napnyugta előtt pár perccel. Napfolmaximumhoz közeledve a Nap "felszínén" kialakuló Napfoltokat lehet észrevenni, mint fekete pöttyöket.  A kép a toronyház tetejéről a csillagvizsgáló főműszerével készült. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

A Nap képe 2013 11 09-én A csillagvizsgló főműszerével fotózva, Astro Solar szűrővel. Jól láthatóak a Napfoltok, melyek a Nap fotoszférájának alacsonyabb hőmérsékletű területei. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

2012-ben a Múzeumok éjszakáján készült ez a kép a Zagyva gyalog hídról dél felé tekintve. A teljesen kifehéredett templomtorony felett a Tejút felhői láthatóak. A kép jobb oldalán lévő fényes csillagok a Skorpió fejét formálják. A templomtoronytól balra eső területek az égbolton a Nyilas csillagképben vannak. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

2012 július 15-én hajnalban a Hold a Földről nézve elhaladt a Jupiter előtt. A jelenség igen ritka, akkor következik be, amikor a Hold a pályáján haladva az ekliptika képzeletbeli vonalához igen közel kerül és feltéve ha ott valamilyen bolygó van éppen akkor a fedés nagy eséllyel bekövetkezhet. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt) (Meteor 2014 évkönyv - színes melléklet)

 

 

Ahogyan bolygókat, úgy csillagokat is eltakarhat a Hold. Itt éppen egy csillagfedés előtt látható a Hold, amint lassan közelít sötét oldalával a csillag felé. Sötét oldalát a csillagászok hamuszürke fénynek nevezik. Ez a fény a Földről visszavert fény. Az a fény világítja meg a Hold sötét oldalát, amit a Föld légköre, a felhők és a felszín visszaver. A Földön is ismeretes ez a jelenség, amikor a Telehold fényével beragyogja a tájat, és semmi sem sötét, csak halványan dereng. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Hangulatos esti távcsövezés. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Légkörfény Szolnok határából! A kép 2012 júliusában készült. A légkörfénynek nevezett jelenség akkor alakul ki, amikor a Nap rásüt a Földre, és a Föld légköre (mint az üveg, vagy a plexi vonalzó) elvezeti a fényt. A jelenséget csak nagyon sötét és tiszta égboltról lehet megfigyelni. Hazánkban ilyen égbolt csak hegységeinkben, a Zselici Csillagoségbolt rezervátumban és a Hortobágyon található. Az viszont ritka, hogy pár km-re város mellől is látható legyen ez a zölden derengő fény.  (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

A Hold kettős udvara. A Hold a képen a hosszú megvilágítás miatt kifehéredett. A Holdtól balra lent a fényesebb Aldebaran nevű csillag és a Hyadok nevű nyílthalmaz látható. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Az Andromeda köd, avagy más néven az M 31, egy a Tejútrendszerünkhöz hasonlatos, de attól másfélszer nagyobb spirálgalaxis, amely tőlünk nagyjából 2-2.5 millió fényévre található. A legtávolabbi objektum amit még szabad szemmel is láthatunk sötét, fényszennyezéstől mentes helyekről, tiszta időben. A fotó a Hortobágyi Csillagos Égbolt Parkból készült idén július elején. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Repülő a Hold előtt. Vizuális megfigyelők, egyes fotósok kedvenc, egyben ritka pillanata, amikor a Hold, vagy a Nap előtt elhalad egy repülőgép. A látvány igen érdekes, mivel a repülőgépet adott esetben közel akkora látszó méretűnek látjuk, mint a Holdat (vagy a Napot), így azt a benyomást kelti, mintha közel azonos távolságra lennének tőlünk. A méretek érzékeltetése érdekében érdemes a következőket átgondolni: a repülő ~10-13km távolságban, a Hold átlagosan 384000 km távolságban van. A rövid ideig tartó jelenség megörökítése komoly kihívást jelent. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)

 


 

Harsogó nyári Tejút. A képen felfedezhető a Nagy Nyári Háromszög néven ismeretes három csillag. A kép bal szélén majdnem középen az Altair (Sas csillagkép), a kép alsó részén középen a Vega (Lant csillagkép) és a kép közepétől kissé jobra fent a vöröses színű köd alatt a Deneb (Hattyú csillagkép) (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Vígh László)

 

 

Zöldsugár a Napon. A jelenséget a légkörünk refrakciós (fénytörése) hatása okozza. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Naplemente utáni Hold megfigyelés a kupolából, távcső mögül nézve. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Esti életkép a tetőn. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

"Csillagpartis" életkép a Kör egyik tagjának telkéről, háttérben a nyári Tejút sávjával. Az előtérben lévő fák között kiszűrődő fény a fák árnyékait vetíti a tábortűz füstjére. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)

 


Hold, részlet. Középen a Montes Apenninus(2) hegylánca, az Eratosthenes(4) és a Copernikus(5) kráterek. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Hajnali Szolnok panoráma csillagászati szürkülettel, Holddal és Jupiterrel. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Szolnok panoráma a kék órában, részlet. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Küllős szivárvány a Tiszavirág hídról. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)

 


Éjszakai világítófelhők 2007 Napfordulójának hajnalán. A horizonton balra a Mátra, tőle jobbra a Bükk vonulatai láthatóak. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Szeptember közepén éjszaka kilátás a toronyból (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Várhalmi Sándor)

 

 

A Telehold. A Tycho(6) sugársávjai jól látszódnak a felszínen sugárirányban, valamint a Mare területek is, melyeket szabad szemmel és binokulárral is könnyedén észrevehetünk (nagyméretű sötétebb területek). (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt, Molnár Gyula és Korpás Zoltán)

 

Óriás Naplemente a horizonton (Fotó: Várhalmi Sándor)

 

 

Asztrotájkép az Aggteleki Baradla barlang bejáratánál. A barlang felett a Cassiopeia csillagkép nagy W -je felfedezhető. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Gulyás Péter)

 

 

A Hold északi pereme a Plato-val (1)(Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Éjszakai fényfestős asztrotájkép Újszász határában, a kelő Holddal és a Hold felett lévő Fiastyúkkal. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Kelő Hold a toronyház tetejéről. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Molnár Ádám)

 


A nyári Tejút, tőlünk látható déli része, észlelőnk fotója a Hortobágyról készült idén július elején. A bemutatott terület a Sagittarius (Nyilas) csillagképben található. (Fotó: Korpás Zoltán)

 


Életkép a Hortobágyi csillagászati kirándulásról, háttérben egy magasles, fölötte az égbolton az Ursa Major (Nagy Medve) általunk "Göncölszekérnek" nevezett része. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Távcsövezés a Hortobágyon. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 


Galaxisunk egy részlete és az Andromeda köd. (Fotó: Szabó Szabolcs Zsolt és Korpás Zoltán)

 

 

2012 június 17-én vasárnap hajnalban, a Múzeumok éjszakájának rendezvénye utáni Napfelkelte. A videón megfigyelhető amint a Nap képe a többszörös légköri inverzióban és refrakcióban (visszaverődés és szórás) torzulva látszik felkelni. A jelenség, az un. ál-délibáb jelenség, annak is minősített esete. Ezt a jelenséget általában az Északi-tengeren lehet megfigyelni. Hazánkból legtöbbször magasabb hegységeink tetejéről lehet látni, télen, hidegpárnás időszakokban (amikor a hideg párás levegő megüli Kárpát-medencét nagyjából 800-900méter vastagon, így a legmagasabb csúcsok kilógnak belőle, ahonnan a jelenség így láthatóvá válik). Ez a példa, hogy alföldről, nyáron is látható, rendkívül ritka esemény, kuriózumnak számít. (Amennyiben lehetőség van rá HD minőségben érdemes megtekinteni.) (Videó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

 

Time Laps videó a toronyházból (Videó: Szabó Szabolcs Zsolt)

 

Time Laps videó 2013 november elején, délután, a kör egyik tagjának erkélyéről. Jól megfigyelhető az égbolt fokozatos sötétedése, valamint a videó végén a Hold és a Hold "sötét" oldala is, a Hold alatt a Vénusz látható. (Videó: Korpás Zoltán)

 

Az oldalon található képek és videók szerzői jogvédelem alatt állnak. 
A képek felhasználási szándékát, a felhasználás előtt kérjük elektronikus levélben jelezze. Ennek figyelmen kívül hagyása szerzői jogvédelem sértése miatt - jogi következményekkel járhat.


Tisztelt Látogatóink! Kérjük, adójuk 1 %-ával támogassák a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TIT tevékenységét. Adószámunk: 19215075-2-16. Támogatásaikat köszönjük!

Nyilvántartási számunk: 16-0142-04

Akkreditációs számunk: AL-0039

Elérhetőség

Általános információk (nyelvvizsgákkal, versenyekkel, tanfolyamokkal kapcsolatos információk):
Email: tit-szolnok@tit-szolnok.hu ; titnyelvvizsga@gmail.com

Telefon: +36 70 776 1390
Cím: 5000 Szolnok, Jubileum tér 5. 23. emelet
 

Gazdasági ügyek (számlázás, stb.):
Email: tit-iroda@tit-szolnok.hu    Telefon: +36 70 776 1390

Cím: 5000 Szolnok, Jubileum tér 5. 23. emelet

 


Vezetõi kérdésben illetékes: Szilágyi Mihály

Email: tit-igazgato@tit-szolnok.hu    Telefon: +36 56 800 444

Cím: 5000 Szolnok, Jubileum tér 5. 23. emelet

 

Partnereink
Ön a(z) 237. látogatónk! A számlálás indult: 2010. március 31.